Szerző: Burányi Virág Lilla, témavezető: Dr. Biró Zsolt
2023 őszén nyertes pályázatom során a Fauna és Flóra Alapítvány segítségével kilenc darab vadkamerával bővült a Visegrádi-hegységben elkezdett vadmacskára (Felis silvestris) irányuló kutatásom. Az első eredményekről szóló összefoglaló itt olvasható: https://faunaesflora.com/2024/08/07/vadmacska-kameracsapdas-es-kerdoives-felmerese-a-pilis-budai-hegysegben/. Ezt a munkát szerencsére az Alapítvány segítségével tovább tudtam folytatni, hiszen 2024 tavaszán újból beadtam a témára irányuló pályázatot, ami pozitív elbírálásban részesült. Ennek különösen örültem, hiszen 2025 év elején felvételt nyertem a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Állatbiotechnológiai és Állattudományi Doktori Iskolájába, és az Alapítvány segítségével így folytatni tudtam a korábban megkezdett kameracsapdás vizsgálatomat. Jelenlegi beszámolóm a 2024-es évet öleli fel, fókuszba helyezve a kameracsapdák által megfigyelt macskaféléket (vadmacska, házi macska).
A vadmacska (Felis silvestris) (lásd1. ábrán) világszerte védelmet élvez, ennek ellenére vannak olyan országok – amilyen Magyarország is – ahol az egyedszámuk vészesen alacsony és folyamatos fogyatkozást mutat. A vadmacskát leginkább fenyegető okok antropogén eredetűek: az élőhelyeik feldarabolódása és degradációja, az illegális vadászat, a közúti gázolások, a zsákmányállataik egyre csökkenő populációi, illetve a házi macskákkal (Felis catus) (lásd 2. ábrán) való kompetíció, továbbá a potenciálisan tőlük elkapható betegségek kockázata, valamint a velük történő hibridizáció. A két faj keveredésének következtében a vadmacska genetikai állománya leromlik oly mértékben, hogy az összes többi veszélyeztető komponenssel vegyítve, Magyarországon akár a kihalás szélére is kerülhet a természetben. A vadmacska rejtett életmódja, az emberek elkerülése és a kevés egyedszáma miatt nehezen kutatható és legkevésbé vizsgált ragadozó Közép-Európában. Sajnos mind a mai napig nem rendelkezünk kellő mennyiségű információval a hazánkban élő vadmacska állománynak pontos méreteiről, elterjedési területeiről, valamint területhasználatáról. Dolgozatomban ezekre a problémákra szerettem volna megoldást keresni. Célkitűzéseim során folytattam a korábban megkezdett munkát és szerettem volna feltérképezni, hogy: „Élnek-e vadmacskák a Főváros közelében, a Pilisi Parkerdő Zrt. területén?” Korábbi hipotézisem szerint a kameracsapdás fotókon látható egyedek (vadmacska, házi macska és ezek hibridjei) bundamintázat alapján, faj szinten és egyed szinten meghatározhatóak.


Terepi kutatásom helyszíne a Visegrádi hegység volt, ahol két területen (Tahitótfalun – 8 db kamera, Pilismarót – 9 db kamera) történő rácsos elhelyezésű kameracsapdás vizsgálatot végeztem 2024. januártól decemberig (lásd a 3. ábrát). Kutatásom megvalósulását a Fauna és Flóra Alapítvány 9 vadkamerával támogatta, így zavartalanul tudtam megfigyelni a macskafélék viselkedését Tahitótfalu mellett Pilismaróton is. Valamint ehhez kapcsolódóan az Alapítvány támogatásával tudtam a kameracsapda ellenőrzéseket elvégezni.

Célom volt, hogy a kihelyezett kameracsapdákkal képet kaphassak a vadmacskák és házi macskák, és ezek hibridjeinek előfordulásáról. A vadkamerák mellett különböző – a szakirodalmakban már sikeresen használt – attraktáns (macskamenta, macskagyökér) és csali (olajos hal) anyagokat használtam a szőrgyűjtő karó mellé helyezve. A kameracsapdákat havi (esetenként kéthavi) szinten ellenőriztem, frissítettem az attraktáns- és csali anyagokat (lásd a 4. ábrán), pótoltam az eltűnt szőrgyűjtőket, valamint memóriakártyát-, és ha szükséges volt, elemet cseréltem a kamerákban. Minden kamerához készítettem egy jegyzőkönyvet, amit folyamatosan frissítettem és vezettem benne az esetleges macska észleléseket. Az összes vadkamerával készült fényképet átválogattam (az állatot nem tartalmazó képeket figyelmen kívül hagytam) és a célfajokat – vadmacska, házi macska, ezek hibridje – külön mappába rendeztem.

A macska fotóknál – amennyiben lehetséges volt – igyekeztem bundamintázat alapján, egyedileg is azonosítani az egyedeket. A faj szintű határozásnál – vadmacska vagy házi macska esetleg ezek hibridje – a szakirodalmi részben említett Kitchener és munkatársai által kidolgozott, morfológiai bélyegek alapján történő osztályozási rendszert használtam. Az állatokat nem tartalmazó („rossz”) fotókat is elkülönítettem, így végül a macskák megjelenését hasonlítottam össze az összes többi emlős faj (vaddisznó, gímszarvas, őz, muflon, borz, róka, sakál, nyest, nyuszt, mezei nyúl, mókus, pele, kutya) megjelenésével. A Tahitótfalui vadkamerák központja a DINPI/1 Nádastói rétnél lévő kamerája volt – 2,7 kilométerre nyugatra van a település legközelebbi szélétől, – ahol a korábbi években már készült vadmacskáról kameracsapdás fotó. Ehhez a középső kamerához képest került kijelölésre egy 8 kamera pontból álló kvadrátrendszer, ahol a tervek szerint a kamerák 1 km kerültek kihelyezésre egymástól, így 400 hektár erdőterület lefedése volt a cél. Ez a terület kijelölés azon a szakirodalmi áttekintésen alapult, ami alapján a hazai a kandúrok mozgáskörzete 491-872 hektár, Biró 2004-ben azt találta, hogy átlagosan 515 ha (és a magterület 132,86 ha); míg a nőstényeké 172-384 hektár, Biró szerint átlagosan 397,7 ha (és a magterület 59,62 ha). Míg Lanszki korábbi hazai rádiótelemetriás vizsgálatokra hivatkozva 100-900 hektárra írja a kifejlett vadmacskák mozgáskörzetét, aminek méretét különböző erőforrások (például táplálék, víz, búvóhely) befolyásolnak. Sajnos csak 7 kamera ált rendelkezésemre, így végül az 5. ábrán látható módon a piros pöttyökkel és a kamerák sorszámával (BKVP/2, BKVP/3 stb.) jelzett helyekre kerültek kihelyezésre a kamerák.

(piros pöttyök) helyei (Forrás: DINPI/Novák, 2024)
Pilismaróton hasonló elvet követtem, a kvadrátrendszer középső kamerájához képest kerültek kijelölésre egymástól 1 km a további kamerák (BKVP/9, BKVP/10 stb), a kék pöttyök jelzik a tervezett helyet, míg piros pöttyök és a kamerák sorszámai (BKVP/9, BKVP/10 stb.) a kamerák tényleges helyét (lásd a 6. ábrán). A középső kamerához képest a település legközelebbi széle 3,2 kilométerre, délnyugatra található.

(piros pöttyök) helyei, (Forrás: DINPI/Novák, 2024)
2024.01.01. és 2024.12.31. között Tahitótfalun összesen 78 alkalommal, míg Pilismaróton 133 alkalommal indítottam el a 7 és 9 darab kameracsapdát. Sajnos 5 alkalommal Tahitótfalun elromlott a kameracsapda. Tahitótfalun összesen 7 (27 db fotó) alkalommal jelent meg vadmacska, házi macska nem jelent meg (7. ábra). Ezzel szemben Pilismaróton összesen 21 alkalommal jelent meg vadmacska (534 db fotó) és 3 alkalommal házi macska (40 db fotó) (7. ábra). Egy észlelésnek vettem a 10 percen belül készült fotókat, míg több különböző észlelésnek, ha 10 percnél több idő telt el két macska fotó rögzítése között. Sajnos sok esetben azt tapasztaltam, hogy nagyon homályos kép készül az állatokról, ezért nem minden esetben tudtam meghatározni, hogy a képeken ugyanaz a vadmacska látható újra és újra, vagy több különböző vadmacska került rögzítésre.

Tahitótfalun a 7 kamerából 3 helyszínen lehetett kimutatni vadmacska jelenlétet (BKVP/2, BKVP/4, BKVP/8. kameracsapda). Pilismaróton 9 kamerából 5 helyszínen (BKVP/9, BKVP/10, BKVP/13, BKVP/14, BKVP/15 kameracsapda) lehetett kimutatni vadmacska jelenlétet. Tahitótfalun egy helyszín volt – a BKVP/8 kamera – amely egynél többször fotózott vadmacskát. Míg Pilismaróton 5 helyszín – a BKVP/9., 10., 13., 14., 15. kamera – amelyek egynél többször kapták lencsevégre a vadmacskát. Tahitótfalun 0,29 volt a vadmacska megjelenés 100 kameracsapda éjszakára, és 0 házi macska; míg Pilismaróton 0,61 volt a vadmacska megjelenés 100 kameracsapda éjszakára, és 0,09 a házi macska megjelenés (lásd 1. táblázat).

A kameracsapdás vizsgálatom alapján bebizonyítást nyert, hogy élnek vadmacskák a Főváros közelében, a Pilisi Parkerdő Zrt. területén. Viszont hipotézisem – mely szerint a kameracsapdás fotókon látható egyedek (vadmacska, házi macska és ezek hibridjei) bundamintázat alapján, faj szinten és egyed szinten meghatározhatóak – nem minden esetben bizonyult kivitelezhetőnek. Külön örömmel töltött el, hogy volt szerencsém anya vadmacskát fotózni három kölykével a Pilismaróti BKVP/15 kamerával, de aggasztónak találom, hogy ugyan ennél a kameránál egy hónappal hamarabb megjelent egy fehér-cirmos házi macska is. Azt gondolom, hogy a jövőben érdemes lenne több olyan éjjel színes felvételt adó, vakus vadkamerákat használni, amiknek 0,5 másodpercnél rövidebb a reakció ideje, hogy több használható felvétel készüljön a macskákról.



